A gyermek testi és mozgásfejlődésének a megismerése már az óvodába lépés pillanatában fontos elvárásként jelenik meg az óvodapedagógus részéről. Az óvodaérettség legfőbb kritériuma a kellő önkiszolgálás, szobatisztaság és a kommunikációs képesség mellett a megfelelő testi- és mozgásfejlettség. Könnyű belátni, hogy egy testi fejlődésben visszamaradott, fáradékony gyermek, vagy akár mozgáskoordinációjában bizonytalan, állandóan balesetező gyermek milyen nehezen tud együtt mozogni a többi gyermekkel, nem beszélve arról, hogy állandó felügyeletet is igényel. S akkor még nem beszéltünk e lemaradás lehetséges következményeiről, az értelmi fejlődés retardációjáról. Az iskolaérettség kritériumai között is fontos helyet tölt be a testi- és mozgásfejlettség. Az iskolai tanulás sikerességének egyik kulcsa a figyelem, melynek megalapozását a fizikai kondicionáló képesség szolgálja. A térbeli irányok helyes ismerete, s ehhez kötődően a tanulási zavarok megelőzése, az írás megtanulásának képessége mögött szintén a testi és mozgásfejlettség húzódik meg. Fontos tehát az óvodapedagógusnak végig figyelemmel követni neveltjeinek testi és mozgásfejlődését ahhoz, hogy a kellő fejlettségi szintre eljuttatva őket iskolába bocsáthatók legyenek. E kötet abban nyújt segítséget a gyakorló óvodapedagógusoknak, hogy a testi és mozgásfejlődét részterületekre bontva útmutatót ad, honnan hova kell eljutnia a gyermeknek ahhoz, hogy iskolakészült legyen. Potenciálisan a legegyszerűbb módon igyekszik segítséget adni, hisz az egyes részképességeket úgy tárgyalja, hogy az akár megfigyeléssel, akár egyszerű módon játékos feladat végrehajtásával könnyen megismerhető legyen. Másik nagy előnye az eljárásnak, hogy a szerzők az adott részképességek mérésének értékelésénél általában egy ötfokú skálát (a, b, c, d, e) alkalmaznak, mellyel könnyen megállapítható a gyermek fejlettségi szintje, a gyermek teljesítménye megnyilvánulásai alapján. Az ötfokú skála többnyire az óvodába lépés minimum elvárásaitól (óvodaérettség) az iskolakészültségig terjed, tehát széles sávot, mintegy 3-4 évet kalibrál. Összefoglalóan elmondhatjuk e kiadványról, hogy a szerzők a testi és mozgásfejlődés területén a prioritásokat hangsúlyozva egy igen optimális mérési eljárást kínáltak fel a gyakorló óvodapedagógusoknak a fejlődés nyomon követésére és a fejlettségi szintek megállapítására.
Előszó
Bevezető
A MEGISMERÉS ÉS A FEJLESZTÉS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEI
A megismerés
Az elemzés
A fejlesztés
A megismerés és a fejlesztés stratégiája
Vizsgált képességterü1etek az óvodában
Mérési naptár
AZ ÓVODÁSKORÚ GYERMEK MOTOROS KÉPESSÉGEINEK MEGISMERÉSE
Testi érettség, motoros képességek
Útmutató a fejlettségi szint megállapításához, a módszer, eszköz használatához
A testi érettség, motoros képességek és fejlettségi szintjének rendszere
Módszer, eszközgyűjtemény a képességszintek megállapításához
A FEJLETTSÉGI SZINT MEGISMERÉSE – A TESTI ÉRETTSÉG, MOTOROS KÉPESSÉGEK TERÜLETÉN
Egy gyermek fejlettségi szintje a testi érettség, motoros képességek területén – Kitöltött minta
Összesítő elemzés és levonható következtetések
Ajánlott szakirodalom