Termékek Menü

Szocializációs képességek (PD-905)

Ár:
1.395 Ft (1.329 Ft + ÁFA)
Kiadói cikkszám: PD-905
Cikkszám: 9789639612242

A szocializáció folyamatában találkoznak az egyén személyiségvonásai és képességei, hisz a beilleszkedés folyamán azt tanulja meg az egyén, hogy a szükségleteit, vágyait miképpen legyen képes a társas környezettel összhangban kielégíteni.

Elérhetőség: Raktáron
Kiadó: Pedellus Tankönyvkiadó
Kiadási év: 2006
Menny.:db

Leírás és Paraméterek

A nevelés egyik legfontosabb (ha nem éppen a legfontosabb) területe a társas, társadalmi életre nevelés, azaz a szocializálás. A szocializáció folyamatában találkoznak az egyén személyiségvonásai és képességei, hisz a beilleszkedés folyamán azt tanulja meg az egyén, hogy a szükségleteit, vágyait miképpen legyen képes a társas környezettel összhangban kielégíteni. A személyiség szükségleteinek, vagy ahogy Hermann Alice vallotta, a személyiség „ösztöneinek megzabolásáról” van itt szó, melyre magát a gyermeket kell képessé tenni. A képessé tétet az eredményes alkalmazkodáshoz szükséges képességek kialakítását jelenti, mint pl. szabályok, normák ismerete, frusztrációs tolerancia, kívánt viselkedésmódok elsajátítása stb. Mindezt a gyermek társas közegben, családjában, nevelési intézményben, kortársak között sajátítja el, ezért is nevezzük a folyamatot szociális tanulásnak. A társas közegben a gyermek nemcsak a szabályokat, elvárásokat, az ezekhez illeszkedő viselkedésmódokat, attitűdöket érzékeli, interiorizálja, hanem megtanulja önmagát is bemérni. Lehetősége nyílik az önmegismerésre, önbemérésre, céljainak, vágyainak tudatosítására, s azok adekvát kielégítésére, azaz az önérvényesítésre (asszertivitás). A hatékony asszertív technikák kialakításáig hosszú az út, s közben számtalanszor felvetődik a kérdés: „Ki vagyok én?” „Milyennek látnak a többiek?” „Mi a szerepem, hol a helyem a közösségben?” „Hogyan juttathatom érvényre céljaimat, vágyaimat?”
Mindezek olyan kérdések, amelyek Erikson szerint óvodáskorban, az identitáskeresésben vetődnek fel először, s majd a serdülőkorban, a pályaválasztás során tudatosulnak és csúcsosodnak ki. Éppen ezért bátran kijelenthetjük, hogy a későbbi életkorok sikeres szocializációja az óvodai évek során alapozódik meg. A szerzők mindezt kellő szakszerűséggel és szerzői hivatkozással hangsúlyozzák. S bár kiemelik, hogy a szocializáció egy igen összetett, soktényezős folyamat, mégis a szociális tanulás eredményessége, az önérvényesítő viselkedésmódok jól mérhetők. A kiadvány struktúrájából kiindulva látható, hogy a szerzők a megfigyeléses módszer és egy ötfokú értékelő skála segítségével nyújtanak lehetőséget az önértékelés, önbemérés; alapvető szokások, szabályok; az együttes tevékenységben, a közösségben elfoglalt szerep és a társakhoz való viszonyulási mód méréséhez. Habár a szociometria módszerét a klasszikus Moréno-féle felfogásmódban konkrétan nem alkalmazzák a szerzők, de jogosan feltételezik, hogy a gyerekközösséggel együtt „lélegző”' pedagógusnak jól át kell látnia a társas viszonyokat, s ennek értelmében a megfigyelés is elégséges a gyermek közösségben elfoglalt helyének megállapítására (3.1. megfigyelési szempont). Ezáltal érvényesülhet a mérésnek az az alapelve, miszerint nem kell több időt szánni a gyermek tudatos megismeréséhez, mint amennyi éppen szükséges, s így nem sérül a gyermek önálló tevékenysége.
Némiképp új szemléletnek számítanak azok a megfigyelési szempontok (4. pont alatt), amelyek azt mutatják meg, hogy a gyermek milyen mértékben vesz részt a közösség építésében, illetve hogyan kíván megfelelni a közösség elvárásainak. E szempontok már az önállóság, az önelfogadás, a szociális érzelmek kialakulását mint iskolaérettségi kritériumot implikálják.
Nem lehetett célja a szerzőknek bizonyos területek vizsgálata, tekintettel arra, hogy az objektív mérhetőség nem biztosított. Ilyen tartalmakra gondolhatunk például a gyermek egyes szociális megnyilvánulásait konkrétan kitől tanulhatta, s miért éppen tőle; milyen gyorsan és milyen tartósan történik a szociális tanulás; baráti kapcsolatait milyen tényezők, erők alakítják; melyek a jellemző intim, baráti megnyilvánulásai; a szociális érzelmek mely szintjén áll. E tartalmak vizsgálatáról sem mondhat le a gyakorló pedagógus, de mindezeket, mint személyiségjellemzőket valójában a gyermek egyéni naplójában jegyezhetjük le.
Összességében elmondható e kiadványról, hogy a szerzők jól ragadták meg a szocializáció mérhető területeit, s azokat a kimeneti, iskolaérettségi célok függvényében praktikus módon tették vizsgálhatóvá. Mindezt gyakorlati példával illusztrálva szemléltetik, melyben jól prezentálják az egyén önmagához és társaihoz viszonyított szociális fejlődését.

Kelemen Lajos pszichológus

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!

További ajánlatunk

Kiadói cikkszám: PD-907
Cikkszám: 9789639612266
1.495 Ft (1.424 Ft + ÁFA)

A kiadvány egyik legfontosabb célja és értéke, hogy túllép, túlmutat az óvodáskorú gyermeken. Nem pusztán az iskolakészültség megállapításának célja lebeg a szerzők szeme előtt, hanem az iskolai beválás kérdése is.

Raktáron
Kiadói cikkszám: PD-904
Cikkszám: 9789639612235
1.395 Ft (1.329 Ft + ÁFA)

Az akarati képességek fejlődése és fejlesztése, Kelemen László szerint a jellem, az erkölcs megalapozása szintén a nevelés, az óvodai nevelés kulcskérdése.

Raktáron
Kiadói cikkszám: PD-906
Cikkszám: 9789639612259
1.395 Ft (1.329 Ft + ÁFA)

 A kommunikáció, a kifejező készség, a beszéd révén tetten érhető a gyermek szocializálódása, belső élmény- és képzetvilága, az értelmi fejlődése, s természetesen az iskolakészültsége is.

Raktáron
Kiadói cikkszám: PD-903
Cikkszám: 9789639612228
1.395 Ft (1.329 Ft + ÁFA)

 A bemutatott mérést szolgáló játékos feladatok lehetővé teszik a gyakorló óvodapedagógusnak, hogy tudatosan formáljon véleményt neveltjeinek értelmi fejlődéséről.

Raktáron