Leírás
Az óvodákban a kitűzött gyermekrajzok azonnal megmutatják, hogy az ott dolgozó pedagógusok szeretik-e a vizuális nevelést, az ábrázoló tevékenységet. Megfelelő szemléletű nevelőmunkára csak támogató, a vizuális képességeket kibontakoztató, és a gyermek egész személyiségfejlődését megérinteni képes, felkészült pedagógus alkalmas, aki kellő esztétikai érzékkel és megfelelő szakmódszertani kultúrával rendelkezik. A Vizuális technikák a gyakorlatban az óvodai éves terv és az iskolai kerettanterv kiegészítőjeként tartalmazza a különböző vizuális eszközök köré szervezett technikai megoldásokat. Ezek a javasolt lépések segítik egy-egy technika mind jobb megismerését, és megmutatják kreatív alkalmazásukat. Elsősorban óvodapedagógusoknak, tanítóknak ajánljuk, akik 3-10 éves gyermekek nevelésével foglalkoznak. Ajánljuk továbbá napközis nevelőknek, szabadidő-szervezőknek és játszóház-vezetőknek, hogy játéktevékenység közben is változatossá tehessék az ábrázolást. Ezen kívül a segítő szakmákban dolgozó szakembereknek, akik terápiás munkájuk hatékonyságát növelhetik a módszerek alkalmazásával. A szerző különös gondot fordított arra – tekintettel az intézmények korlátozott anyagi lehetőségeire –, hogy a gyűjteményben megtalálható vizuális kellékek egymással variálhatók és jól kihasználhatók legyenek.
Ez a könyv a 2007-ben megjelent Kreativitásfejlesztés játékosan – vizuális technikák gyakorlati útmutatója című kiadvány kibővített, átdolgozott kiadása.
Vélemények
További ajánlatunk
DIFER - Fejlődési mutató 4-8 éveseknek (MS-9322)
Az eredményes iskolakezdésért 2. (PD-932)
A sorozat második kötetében kaptak helyet azok a feladatok, amelyek az írásmozgás fejlesztését teszik lehetővé. A gyermekek elsősorban a különböző betűelemek alakítását gyakorolhatják ráírással, hiányos rajzok kiegészítésével, másolással, vonalközbe helyezéssel.
Az eredményes iskolakezdésért 3. (PD-933)
A sorozat harmadik kötete olyan játékos, ugyanakkor életszerű feladatokat tartalmaz, amelyek a relációszókincs, az elemi számolás és a tapasztalati következtetés fejlesztését teszik lehetővé. Az első kötetben bemutatott képességterületekhez hasonlóan az iskolakészültség megállapításakor ezeket is mérik, mivel ugyancsak az eredményes tanulás feltételei.
