Leírás
„Jelképek erdején át visz az ember útja” − Baudelaire szavai jól jellemzik a 21. századot, amelyben a képi kommunikáció az élet minden területét átszövi. A térbeli tájékozódás, a színek, formák hatásos használata az öltözködéstől a közösségi médiában alakított képmásig, az építés és tárgyalkotás mind részei a könyv témáját adó vizuális nyelvnek.
A gyermekrajz egy kutató kezében könnyen úgy járhat, mint a lepke, amely egy állatbarát rovarász hálójába akad. Fajtájáról, származási helyéről, szokásairól és alakjáról pontos feljegyzések készülnek, majd felnyílik a háló. A lepke repülhetne is tovább, ha szárnyáról a vizsgálódás során le nem pergett volna a hímpor. Mindent megtudtunk, ami kideríthető, de vizsgálódásunk közben csúszómászóvá tettük. Nincs titka már, ami elbűvölne. Ez a könyv arra törekszik, hogy a vizuális képességrendszer megismerésével váljék érthetővé, de ne veszítsen varázsából a gyermekrajzok és kamaszművek világa.
Az első firkáktól a 12–14 éves kiskamaszok hagyományos és digitális műveiig követi nyomon a szerző a képi nyelv formálódását, hazai és nemzetközi kutatások és a rajzpedagógiában eltöltött négy évtized tapasztalatai alapján. A kötetben számos művészeti projektről olvashatunk, amelyek képek, szobrok, építmények alkotásában és megértésében segítik a fiatalokat. A szerző a pedagógiai programok értékeléséhez is ad eszközöket, a képességkutatás eredményeivel támogatva a fejlesztést.
A könyvet ajánljuk mindenkinek, aki tanítja és kutatja a gyermekek képi nyelvét, és azoknak is, akik csak csodálják vagy csodálkoznak rajta, és szeretnék jobban megérteni.
A szerzőről
Kárpáti Andrea művészettörténész, pedagógiai kutató, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi tanára és az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője. Könyvei és mintegy háromszáz tanulmánya öt nyelven szól a vizuális nyelv fejlődéséről és az iskolai digitális kultúráról. A Nemzetközi Művészetpedagógiai Szövetség alelnöke és több nemzetközi tudományos társaság vezetőségi tagja volt, jelenleg az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottságának tagja.
Tartalomjegyzék:
1. A VIZUÁLIS KÉPESSÉGRENDSZER: fejlődés és értékelés
1.1. A gyermekművészeti kiállításoktól a vizuális nyelv fejlődésének bemutatásáig
A lineáris fejlődési modell: folyamatos technikai tökéletesedés
A spirális modell: „megszüntetve megőrzés”
Az „U” alakú modell: fejlődés a rajztanítás ellenében
A plurimediális modell: rajz, mozgás és magyarázó beszéd egysége
1.2. A vizuális képességrendszer tartalma és kutatása
1.3. Hagyományos és digitális képalkotás: a 21. századi vizuális nyelv egyenrangú útjai
1.4. A vizuális képességrendszer értékelése
A Magyar Vizuális Képesség Keretrendszer
Térszemlélet
Tervezés, konstruálás
Vizuális kommunikáció
Reflektivitás: önértékelés és társak bírálata
1.5. Összegzés
2. A VIZUÁLIS NYELVTANULÁS KEZDETEI: gyermekalkotások óvodáskorban
2.1. Óvodások gyermekrajzai a klasszikus fejlődéselmélet szerint
2.2. A kétdimenziós ábrázolás fejlődése az óvodában
2.3. A háromdimenziós ábrázolás fejlődése óvodáskorban
2.4. A vizuális képességek fejlesztése óvodáskorban
2.5. Integratív művészetpedagógia az óvodában
3. A VIZUÁLIS KÉPESSÉG 6–10 ÉVES KORBAN: fejlődés, fejlesztés, értékelés
3.1. Kisiskolások vizuális képességei: ábrázolás, kifejezés, kommunikáció
Klasszikus és kortárs elméletek a kisiskolások vizuális képességeinek fejlődéséről
Célzott gyermekrajzvizsgálatok: lelkiállapot, iskolaérettség
Fejlesztő értékelés
A színbefogadás és színértelmezés 6–10 év között
A képi kommunikáció vizsgálata kisiskoláskorban
6–10 évesek plasztikai képességeinek fejlődése
3.2. A vizuális képességek integratív fejlesztési lehetőségei 6–10 éves korban
Integratív szemléletű koncertek
A „Kép–Nyelv–Zene–Matematika” program
Az integratív esztétikai nevelési kísérlet hatása a kisiskolások vizuális képességeinek fejlődésére
3.3. A vizuális írástudás vizsgálata komplex feladatsorral
4. KISKAMASZOK VIZUÁLIS KULTÚRÁJA: hagyományos és digitális képi kommunikáció
4.1. A téri képességek fejlődése 11–14 éves kor között
4.2. A vizuális kommunikáció fejlődése 11–14 éves korban
4.3. A plasztikai képesség fejlődése kiskamaszkorban
4.4. A konstruáló képesség fejlődése
A konstruáló képesség és a térszemlélet kapcsolata
A konstruáló képesség tevékenységei
4.5. A digitális képi nyelvtanulás kora
5. VIZUÁLIS NEVELÉS VILÁGSZERTE: fejlesztés és értékelés
5.1. A rajzolástanítástól a vizuális nevelésig
5.2. A sillabusztól a moduláris rajztantervig: a rajztanítás alapdokumentumai műfajainak változása a 19. század végétől napjainkig
A mérnök technokrata képi világa (1777–kb. 1789)
A képzett festőművész (pictor doctus) tudományos világképe (1879–1940)
A művész önkifejezési törekvései (1905–1914)
A hazafi nacionalista paradigmája (1925–1945)
A pártfunkcionárius országépítő tervei (1949–1955)
A művész naturalista paradigmája (1956–1977)
A vizuális nyelv szakemberének kommunikációs paradigmája (1978-tól)
5.3. A vizuális neveléstől a kulturális nyelvgyakorlásig: 21. századi paradigmák a nemzetközi rajzpedagógiában
A vizuális nevelés paradigmaváltásai a 20. század második felétől napjainkig
Rajztantervek tartalmai világszerte
Ifjúsági szubkultúrák, vizuáliskultúra-tanuló közösségek: az informális vizuális nevelés irányzatai
5.4. Digitális kreativitás
Géppel segített képek: a digitális „gyermekrajz”
Számítógép a vizuális nevelésben: veszély vagy lehetőség
5.5. Társadalmi érzékenység
5.6. Moholy-Nagy vizuális modulok – a 21. század képi nyelvének tanítása
A Bauhaus-pedagógia élő hagyománya
Moduláris tantervfejlesztés
A modulok értékelése
5.7. A vizuális nevelés jövője: személyiségfejlesztés, érzékenyítés
IRODALOMJEGYZÉK
Vélemények
További ajánlatunk
Miért piros a tilos? (MK-4576-7)
A vizuális észlelés fejlesztése (MK-0756)
A vizuális észlelés fejlesztése a Képes vagy rá! program második kiadványa.
