Kis magyar helyesírás

A Kis magyar helyesírás nem egyszerűen a „nagy” vagy „hivatalos” helyesírási szabályzat hétköznapi használatra szánt kistestvére. Annak ugyanis minden részletre ki kell terjednie, ez a kötet viszont a legfontosabb kérdésköröket kívánja elmagyarázni érthető nyelven, számos példával, ráadásul a szabályzathoz képest nem csupán kisebb terjedelemben, de valamelyest más szerkezetben is.

A helyesírási szabályzat a magyar nyelv beszélői számára nem törvény, hanem javaslat a magyar nyelvű szövegek egységes módon való írására. A szabályzat tehát nem kínzóeszköz vagy a nemzeti öntudat mércéje, hanem segítség: üdvös volna, ha ennek a tanároktól a blogolókig mindenki tudatában lenne.

Persze ugyanúgy, ahogy az orvosnak kezet kell mosnia és adott esetben gumikesztyűt kell húznia, a nyelvet hivatásos módon használóknak - például a törvények megszövegezőinek - kötelező ezeket az előírásokat követniük. De ahogy otthon sem kap ki senki, ha nem húz gumikesztyűt a beteg családtag megérintésekor, a személyes kapcsolatokban a helyesírási szabályok ellen vétőket sem éri semmilyen megtorlás.

Sőt, amint a törvényeket sem tudja fejből minden jogász, a nyelvészeknek is bizony fel kell ütniük a szabályzatot vagy meg kell kérdezniük a számítógép helyesírás-ellenőrzőjét, ha kételyeik vannak - főleg azért, mert a magyar helyesírás kompromisszumok tárháza: a beszélt nyelv többé-kevésbé hű tükrözésén túl a hagyomány és a nyelvtani alapú szabályok elegye.

Kenesei István

a Magyar Tudományos Akadémia

Nyelvtudományi Intézetének

igazgatója