Leírás
Legyen a kémia újra népszerű, kedvenc tantárgy! Ehhez világos, érthető tananyagra, színes, érdekes példákra, és arra van szükség, hogy a tanulók érezzék, hogy a kémia a hétköznapjaikban használható, izgalmas magyarázatokat nyújt a világ megismeréséhez. A középiskolás kémiakönyvek célja, hogy segítségükkel a tanulók megértsék az őket körülvevő anyagi világot, és ismereteiket felhasználva felelősen cselekvő, a hétköznapi anyagokkal magabiztosan bánó felnőttekké váljanak. Civilizált életkörülményeink kialakításában nélkülözhetetlen szerepe van a kémia tudományának, ezért a tananyag széles körben tárgyalja a különböző anyagok gyakorlati alkalmazásának és környezeti hatásának problémáit. A kémia tankönyvcsalád sokszínű, szakmailag is igényes tananyagával és feldolgozásmódjával a korszerű és gyakorlatközpontú kémiaoktatás fontos segédeszköze lehet.
Tartalomjegyzék:
| I. A KÉMIA ÉS AZ ATOMOK VILÁGA | 9 |
| A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai | 10 |
| Kémiai felfedezések születése (Olvasmány) | 12 |
| Atommodellek | 15 |
| Az atom felépítése | 19 |
| A radioaktivitás és jelentősége | 22 |
| Az atomenergia (Olvasmány) | 25 |
| Az elektronburok szerkezete | 28 |
| Az atomszerkezet és a periódusos rendszer | 32 |
| Összefoglalás | 36 |
| II. KÉMIAI KÖTÉSEK ÉS KÖLCSÖNHATÁSOK ANYAGI HALMAZOKBAN | 37 |
| Halmazok | 38 |
| Ionos kötés és ionrács | 41 |
| A fémes kötés és a fémrács | 45 |
| A kovalens kötés | 48 |
| A molekulák térbeli alakja, kötés- és molekulapolaritás | 52 |
| Az atomrács | 55 |
| A másodrendű kötések | 56 |
| A molekularács | 59 |
| Az összetett ionok | 61 |
| Összefoglalás | 64 |
| III. ANYAGI RENDSZEREK | 65 |
| Anyagi rendszerek és csoportosításuk | 66 |
| Gázok és gázelegyek | 68 |
| A folyadékok | 72 |
| Az oldatok | 74 |
| Az oldódás | 78 |
| Az oldatok töménységének megadása | 81 |
| A szilárd anyagok | 88 |
| A halmazállapot-változások | 89 |
| Kolloidkémiai alapfogalmak | 92 |
| Kolloidok és heterogén rendszerek | 95 |
| Összefoglalás | 100 |
| IV. KÉMIAI REAKCIÓK ÉS REAKCIÓTÍPUSOK | 101 |
| A kémiai reakciók és feltételeik | 102 |
| Kémiai egyenlet (sztöchiometria) | 107 |
| A kémiai reakciók energiaviszonyai | 110 |
| A reakciósebesség és befolyásolása | 114 |
| A kémiai egyensúly | 119 |
| A kémiai egyensúly befolyásolása | 121 |
| Sav-bázis reakciók | 124 |
| A víz disszociációja, a kémhatás | 126 |
| A közömbösítés | 129 |
| Oxidáció és redukció | 134 |
| Az oxidációs szám és kiszámítása | 136 |
| Oxidációsszám-változás a redoxireakciókban | 138 |
| Összefoglalás | 140 |
| V. ELEKTROKÉMIA | 141 |
| Galvánelemek | 142 |
| Elektródpotenciál | 147 |
| A redoxireakciók iránya | 149 |
| Az elektrolízis | 152 |
| Az elektrolízis alkalmazásai | 155 |
| Összefoglalás | 158 |
| VI. A NEMESGÁZOK, A HIDROGÉN, A HALOGÉNEK ÉS VEGYÜLETEIK | 159 |
| A szervetlen kémia tárgya | 160 |
| Nemesgázok | 163 |
| A hidrogén | 166 |
| A halogének | 169 |
| A hidrogén-klorid és a nátrium-klorid | 173 |
| Összefoglalás | 177 |
| VII. AZ OXIGÉNCSOPORT ÉS ELEMEINEK VEGYÜLETEI | 179 |
| Az oxigén | 180 |
| Az ózon | 183 |
| Az oxigén hidrogénnel alkotott vegyületei | 186 |
| A kén | 192 |
| A hidrogén-szulfid (kén-hidrogén) és sói | 195 |
| A kén fontosabb oxigéntartalmú vegyületei | 197 |
| Összefoglalás | 201 |
| VIII. A NITROGÉNCSOPORT ÉS ELEMEINEK VEGYÜLETEI | 203 |
| A nitrogén és az ammónia | 204 |
| A nitrogén oxidjai | 208 |
| Nitrogéntartalmú oxosavak és sóik | 210 |
| A foszfor és fontosabb vegyületei | 214 |
| Összefoglalás | 219 |
| Az atomok periódusos rendszere | 220 |
| Az elemek periódusos rendszere | 222 |