A tanulás szabadsága Magyarországon

Az emberi élet fontos szakasza az általános és középiskolában eltöltött nyolc-tizenkét év. A tanításban sokféle út létezik a poroszos oktatási formáktól az egészen egyéni utakat követő „alternatív” irányzatokig..

Klein Sándor és Soponyai Dóra több éves munkával számos alternatív pedagógiai irányzat képviselőit kereste fel: iskolákat, tanárokat, tanítványokat. A kötetben fellelhető példák bizonyítják, hogy az élményszerű, partneri viszonyon alapuló tanulás - tanítás sokféle módja él egymás mellett hazánkban. . Több mint 700 oldalas könyvükben bemutatkoznak a világszerte ismert nagyhírű iskolamozgalmak hazai képviselői ugyanúgy (Waldorf, Montessori, Freinet stb.), mint kis falusi iskolák, országosan illetve szűkebb körben ismert nagy tanáregyéniségek (Winkler Márta, Kokas Klára), új tantárgyak (drámapedagógia),újszerű megközelítések (tanulóközpontú angoltanítás, művészeti nevelés).

Olyan iskolákat ismerhet meg az olvasó, amelyekbe tanárok és diákok örömmel járnak, mert tudják, hogy nap mint nap izgalmas, fejlesztő élményekben lesz részük. Ezekben az iskolákban otthonra lelnek azok a fiatalok is, akikről másutt már lemondtak (mert nehezen illeszkednek be, tanulási problémáik vannak, „zűrös” múlt terhét hordozzák), akiknél a szociális hátrányok leküzdése jövőbeli boldogulásuk legfontosabb záloga.. Azt szeretnénk, ha minél több szülő megismerné ezt a könyvet, ezzel segítséget kapva a tudatos iskolaválasztáshoz.

Azt szeretnénk, ha ez a könyv eljutna minden jövendő tanárhoz, hogy a tanárjelöltek lássák, van lehetőség arra, hogy megvalósítsák álmukat, amiért a pedagógus pályát választották.

Azt szeretnénk, ha minden tanár megerősítést kapna e könyv elolvasása által, hogy iskoláját, osztályát, óráját az élményszerű lényeges tanulás színterévé változtathatja. A könyv 32 fejezete harminckét jó példa. Biztosak vagyunk benne, hogy ha jobban körülnéznénk, találhatnánk 320-at is. Úgy tervezzük, hogy a könyv megjelenését követő évben keresni fogjuk a további jó példákat, hogy a könyv következő kiadásában ezeket is közkinccsé tehessük.

Azt reméljük, hogy mozgalmat indítunk az iskolai tanulás legjobb alternatíváinak elterjesztésére. Hiszünk egy olyan jövőben, amikor Magyarország arról lesz híres, hogy iskoláiban a tanárok segítségével a fiatalok játékos és élményszerű tanulással készülnek életük későbbi tevékeny és boldog szakaszára.

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó: A tanulóközpontú iskola (Klein Sándor)

I. rész: reformpedagógiai irányzatok
1. dalton-terv osli községben
2. Montessori reformpedagógiája
A Montessori módszer és a Heltai gáspár Iskola
bűvös mikroszkóp (beszélgetés Kokas Klárával Montessori Máriáról, a teljes figyelemről és még sok minden másról)
3. Waldorf-pedagógia háromféle nézetben
Élettan (Kulcsár Gábor írása a Waldorf-pedagógia szemléletéről)
Akinek a Waldorf-pedagógia már egy kicsit kevés (beszélgetés Kiss Virág tanárnővel)
Waldorf-pedagógia Vekerdy Tamás szemszögéből
4. Freinet dunaújvárosban
A tanítás szabadsága … (Markóthné Teket Éva)
5. A Jéna-terv Perbálon
6. Werkstatt Pécsett
7. személyközpontú megközelítés
Az iskolapszichológus naplója (a 2009/2010-es tanév a rogers személyközpontú Iskolában) (Gádor Anna)
Mit szólsz hozzá, Carl? (A tatai színes Iskola ürügyén)
(Elekes Mihály) rogers személyközpontú középiskola (Suhajda Éva Virág, illetve Laczkó Viktória és Csizmazia Katalin)
8. Humanisztikus Kooperatív tanulás (Benda József )

II. rész: Alternatív iskolák
9. Tüskevár
10. Integrációs törekvések a dKKI darányi tagiskolájában (Útkereső játék kalandoroknak) (Radics József )
11. gyermekek Háza.
12. Kék Madár
13. Kontyfa-iskola
14. Palánta Iskola
15. Helyreállító szemlélet és integrált nevelés
(a budapesti Vajda Péter Ének-zenei általános és sportiskolában)
Együtt – működés (integráció és képesség-kibontakoztatás az iskolában) (Szontagh Pál)
16. Komplex Instrukciós Program Hejőkeresztúron (Kovácsné dr. Nagy Emese)
17. Alternatív Közgazdasági gimnázium (AKg)
18. zöld Kakas (Braun József és Kerényi Mária)
19. Pedagógiai innovációk a lauder-iskolában (összeállította: Szeszler Anna)
20. tehetséges fiatalok személyre szabott képzése
a Mathias Corvinus Collegiumban (Szalai Zoltán)

III. Alternatív témák, programok.
21. tanulóközpontú angoltanítás (Simonfalvi László)
22. Élményközpontú matematikatanulás (Fenyvesi Kristóf és Szabó Ildikó)
(játékos innovációk – innovatív játékok az iskolában, a szabadban és a kiállítótérben: ÉlményMűhely Mozgalom)
23. zenevarázslat (beszélgetések Kokas Klárával)
24. Az AnK Martyn Ferenc Művészeti szabadiskola művészetoktatási programjáról (Lantos Ferenc)
25. drámapedagógia (a színházi nevelés módszertana a szentesi Horváth Mihály gimnázium irodalmi-drámai tagozatán) (Szurmik Zoltán)
26. személyközpontú megközelítés a rajztanításban és a tanárképzésben (Farkas Olga)
27. Multimédia az iskolában (digitális kreativitás, játék és innováció) (Fenyvesi Kristóf )
28. „dobbantó”-val a szakképzésbe (Schmitsek Szilvia) (a személyre szabott pedagógia gyakorlati megvalósulása a szakképzésben, a lemorzsolódás érdekében)
IV. Alternatív tanárok, igazgatók
29. Két tanárnő a Pitypang utcai iskolából
30. Winkler Márta és az anyanyelv tanulása
Harcos forradalmár és szolid tanárnő (Balla István beszélgetése Winkler Mártával)
Anyanyelv/fogalmazás (Winkler Márta)
31. beszélgetés Pethőné nagy Csillával (irodalomról, tankcsapdáról, szívről és tudatról)
32. Iskolavezetés 20 év gyakorlatában (Barlai Róbertné)