Játék és tánc az óvodában
|
|
||||||||||||||||||||||
Leírás és Paraméterek
Könyvünk ötletét azok az óvónők, tanítók, tanárok adták, akik szívesen olvassák és használják a „Játék és tánc az iskolában” c. korábbi köteteinket. Javaslatukra született e mostani összeállítás, mintegy előkészítő anyagként a néphagyományokon alapuló iskolai játékos-táncos nevelésnek. Ajánljuk tehát mindazoknak, akik 5-6 éves korú gyermekekkel szeretnék megismertetni a magyar népi játékkincs egy-egy szép változatát és megszerettetni a népzenét, néptáncot.
Példamutató ihlető forrásunk és sok esetben támaszunk volt Forrai Katalin örökérvényű „Ének az óvodában” című munkája, amely sokunknak mindennapi, nélkülözhetetlen segítője.
Foglalkozásaink 20-25 perces szerkesztésénél figyelembe vettük a gyermekek kicsiny, de egyre táguló világát, a közvetlen környezetükből szerzett legfontosabb élményeket, tapasztalatokat. A természet rendje: évszakok, hónapok, az időjárás változása adja a keretét összeállításunknak. Ez tükröződik a választott mondókákban, rigmusokban. Fontos helyet kap a ritmus, a szöveg, és a dallam kapcsolata, érzékelése testmozgásokkal. Névnapokról, pajtásaik névnapjáról emlékeznek meg a köszöntőkkel, névcsúfolókkal, melyeket: mindig változtathatnak egyénekre szabva kedvük szerint. (Olykor maguk is alkothatnak hasonlókat.)
Népszokásokból szándékosan csak annyit mertünk, amennyi e „kis világokba” belefér, és nem kelt zavart bennük.
A játékok kiválasztásánál, összefűzésénél igyekeztünk valamiféle komponáltságot teremteni, hangulati, vagy egyéb összetartó elemet keresni az egyes játékfajták között, hogy a 20-25 perc valóban élményt, mégpedig egyre fokozódó élményt nyújtson.
A foglalkozást befejező táncról egy kicsit bővebben szólunk, mivel az életkori sajátosságok itt is legalább olyan meghatározóak, mint a népszokások helyes alkalmazásánál. A magyar néptáncok igen gazdag és változatos típusaiból az ugrós tánc látszik legalkalmasabbnak arra, hogy már kicsiny gyermekek is élvezzék, szeressék. Lüktetése, zenéje, egyszerű ritmusképletei könnyen elsajátíthatók alapfokon. Motívumainak, lépéseinek elemeit, előkészítő mozdulatait alkalmaztuk táncanyagunkban.
A foglalkozás ezen részét szabad táncnak nevezhetnénk, kifejezve ezzel azt a szándékot, hogy a gyerekek ne koreográfiákat táncoljanak, hanem ismerjék meg és szokjanak hozzá a magyar néptánc alapvető és legfontosabb tulajdonságához, a rögtönzéshez. (Improvizáció.)
Legyen a táncban is a beszédhez hasonló alapszókincsük, tudjanak néhány figurát és azokból tetszésük, pillanatnyi alkotókedvük szerint építkezzenek. Kezdő és pihenő, hangsúlyos és kevésbé látványos, valamint záró figurák váltakozásából alakulhat ki e kreatív, egyéni táncolás. A szabad táncot természetesen összefogjuk néha egy-egy szabályozott formával, körtánccal, válltánccal, mint ahogy az a néphagyományokban a különböző táncalkalmakkor szokásos volt. Célunk a tánc eredeti funkciójának megőrzése, örömükből, bánatukból fakadó természetes használata.
Kötetünk tartalma hangsúlyozottan csak egyféle és nem egyedülálló módszere az óvodáskorú gyermekek játékos-táncos nevelésének. A foglalkozások általunk megadott kerete minden egyes pedagógus személyes élményeivel, tudásával, saját játékanyag-készletével, ötleteivel megtölthető, bővíthető szem előtt tartva, hogy nemes, értékes zenei és játékanyag párosuljon a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára.
Előszó (Foltin Jolán)
Foglalkozások
Szeptember
Október
November
December
Január
Február
Március
Április
Május
Június –Július – Augusztus
A Fővárosi Gyakorló Óvoda bemutatása (Dr. Verebély Imréné)
Tematikus terv (Tarján T. Katalin)
Szeptember
Október
November
December
Január
Február
Március
Április
Május
Június – Július – Augusztus
Március havi zenei és néptánc nevelés anyaga
Felhasznált irodalom jegyzéke
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!
