Ivády Gábor – két kisgyermek édesapja. Kisgyermekei talányos, sokszor elgondolkodtató vagy éppen megmosolyogtató őszintesége, a kérdéseikben rejlő gyermeki okosság, valamint a világra való őszinte rácsodálkozás arra sarkallta az édesapát, hogy megörökítse a pillanatot, a gyermeki lélek egy-egy elcsípett megnyilatkozását. Így Ivády Gábor „gyermekversei” mind a kicsiknek, mind szüleiknek sok-sok tanulsággal szolgálnak.
A mindennapi élet helyzetei, az óvodai élmények, a családi élet felhőtlen vagy éppen borongósabb hangulatai elevenednek meg a bájos, szerethető s költészeti szempontból talán leginkább a svéd gyermekversekkel rokonítható történetekben. A kötetben sokszor súlyos, a gyerekek életét érintő problémák is megfogalmazódnak (kistestvér születése, a válás drámája, a veszekedések fájdalma), s a válaszok gyermeki nyelven ugyan, de a felnőtteknek is üzennek. A versek szerkezete egy gyermeki kérdésre és az arra adható „felnőttesebb” válaszra oszlik. A válaszok a gyerekeknek sok esetben más jelentéssel bírnak, mint a felnőtteknek.
A Gyerekszem sajátos gondolatfüzér, afféle modern versgyűjtemény – furcsa címe is kettős értelemmel bír: egyrészt a gyerekek szemével láttatja a világot, a felnőttek és a gyermekek életét, másrészt pedig „gyerekké válok”, gyermekké „növekszem” azaz gyerekszem.
