Leírás
A kiadványt elsősorban azoknak a szakembereknek ajánljuk, akik Down-szindrómás és más kóreredetű intellektuális képességzavart vagy nyelvfejlődési zavart mutató személyekkel foglalkoznak. A kiadvány – felépítésének köszönhetően – fejlesztő foglalkozások, terápiás alkalmak és tanórai keretek között is sikeresen alkalmazható.
BEVEZETÉS
A gyakorlati munkám és a tanulmányaim során lehetőségem nyílt feltérképezni a Down-szindrómás személyek nyelvi képességeit és az írott nyelv elsajátításához szükséges készségeiket, melyekben sajátos profilmintázatot mutattak a más kóreredetű intellektuális képességzavart mutató társaikhoz képest. A Down-szindrómás gyermekek számos nyelvi szinten, főként az expresszív oldal tekintetében oly mértékű elmaradást mutatnak, amelyet nem indokol mentális képességük. Kiemelten érintett az igék használata és a morfológiai és szintaktikai fejlettség. Az írott nyelv elsajátításához szükséges készségek közül Down-szindróma esetén fejletlenebb a verbális rövid távú memória, a fonológiai tudatosság, az ismétlés mechanizmusa és a fogalmak közti kapcsolatok felismerése is.
A hazai és nemzetközi szakirodalmakban olvasottakra és a kutatási eredményekre építve e kiadvány elkészítésével olyan program kidolgozását tűztem ki célul, mely a középsúlyos értelmi fogyatékos személyek, ezen belül is elsősorban a Down-szindrómás gyermekek/fiatalok nyelvi sajátosságait figyelembe véve nyújt olyan szerkezetileg tudatosan felépített, pedagógusok által könnyen használható anyagot, ami a nyelvi rendszer sokoldalú, többszintű fejlesztését szolgálja. (Természetesen használható más, nyelvi nehézségekkel küzdő gyermekekkel is.) Szerkezete azonos az Illés Györgyi Terézia és Rohár Alexandra által szerkesztett FELESELŐ című kiadvány szerkezetével. Mindkét anyag Gósy Mária és Imre Angéla (2007) Beszédpercepciós fejlesztő moduljaira épül, annak egyfajta továbbgondolása a célcsoport jellemzőihez illesztve.
A FELESELŐ PLUSZ megalkotásában az elméleti háttér nyújtotta ismeretek integrálása mellett arra is törekedtem, hogy az anyanyelvi és kommunikációs képességfejlesztés az irányelvekkel összhangban valósulhasson meg. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról készült 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. melléklete tartalmazza A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. E melléklet útmutató az értelmi fogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztéséhez. Az anyanyelv és kommunikáció műveltségi terület feladatai között megjelenik a beszéd- és nyelvi fejlesztés mellett az írott nyelv elsajátításához szükséges készségek kialakítása, az olvasás és írás minél magasabb szintre való eljuttatása. A FELESELŐ PLUSZ nyelvi anyaga azokat a témaköröket öleli fel, amelyek az irányelvekben megjelennek. Ezek az alábbiak: testünk ápolása; ruházat; család; étkezés; iskolai élet; növények, állatok; lakás; utca, közlekedés; üzletek, vásárlás; foglalkozások; ünnepek; időbeli tájékozódás; intézmények; társas érintkezés.
A FELESELŐ PLUSZ kipróbálásának tapasztalatai alapján az eredeti játéktábla és heti lebontású nyelvi anyag kiegészült egy ötlettárral, ahonnan az egyes szimbólumok megismeréséhez és a feladattípusokhoz a felhasználó szakemberek meríthetnek játékos megvalósítási lehetőségeket. Egyik gyűjtemény sem tekinthető teljesnek, ezek tovább bővíthetők a pedagógus és a gyermekek/fiatalok igényeihez igazítva.
Vélemények
További ajánlatunk
DIFER - Fejlődési mutató 4-8 éveseknek (MS-9322)
Az eredményes iskolakezdésért 2. (PD-932)
A sorozat második kötetében kaptak helyet azok a feladatok, amelyek az írásmozgás fejlesztését teszik lehetővé. A gyermekek elsősorban a különböző betűelemek alakítását gyakorolhatják ráírással, hiányos rajzok kiegészítésével, másolással, vonalközbe helyezéssel.
Az eredményes iskolakezdésért 3. (PD-933)
A sorozat harmadik kötete olyan játékos, ugyanakkor életszerű feladatokat tartalmaz, amelyek a relációszókincs, az elemi számolás és a tapasztalati következtetés fejlesztését teszik lehetővé. Az első kötetben bemutatott képességterületekhez hasonlóan az iskolakészültség megállapításakor ezeket is mérik, mivel ugyancsak az eredményes tanulás feltételei.