Érettségi adattár (NT-81530)

A történelemtanulás során gyakran szembesülünk azzal, hogy történelem érettségi vizsgán számon kért kompetenciáknak csak a történelem tényeivel (lexikai anyagával) összefüggésben van értelmük.

•    A források nem értékelhetők megfelelő háttérismeretek nélkül.
•    A szaknyelv alkalmazása elképzelhetetlen pontos fogalomismeret híján.
•     Nem tájékozódhatunk térben és időben, ha nem ismerünk évszámokat, történelmi személyiségeket és nem tudjuk, miért fontos az adott korban egy ország, egy település vagy egy folyó

Érettségi adattárunkban a tanárok és a diákok körében is méltán sikeres Forrásközpontú történelem tankönyvsorozat szerzői gyűjtötték össze mindazokat a lexikai adatokat, amelyek ismerete fontos lehet az érettségi vizsgán. Minden évszámról, történelmi személyről, fogalomról és földrajzi névről lényegre törő és könnyen megtanulható ismer-tető segíti a tanulók felkészülését.
A részletes érettségi követelményekben előírt évszámokat, neveket, fogalmakat és topográfiai adatokat (*) jelöléssel emeltük ki, hiszen ezeket mindenkinek tudni kell. Más évszámok, nevek, fogalmak, földrajzi nevek azért kerültek be a válogatásba, mert szerzőink szerint ezek ismerete nélkül középiskolás szinten nem alakulhat ki megfelelő kép a történelem fontos korszakairól, és ezek nélkül a források megértése és az ismeretek alkalmazása is nehéz feladatot jelentene.
A szerzők tanárként megtapasztalták, hogy tartós tudás úgy érhető el, ha az ismere-tek többféle összefüggésben is előfordulnak. Ezért ugyanazzal az információval találkozhatunk a kronológiában, a neveknél, esetleg a földrajzi neveknél is, de mindig más megvilágításban. Ez a megoldás lehetővé teszi, de meg is követeli az adattár rugalmas használatát. Ha például nem találunk egy szerződést a fogalmaknál, nézzük meg azoknál a személyeknél, akik megkötötték ezt a szerződést. Ha pedig egy személy tevékenységének valamely részéről keveset tudtunk meg, tanulmányozzuk a hozzá kapcsolható fogalmakat, évszámokat vagy földrajzi neveket is.
Adattárunk anyagát nem csupán téma szerint tagoltuk (évszámok, nevek, fogalmak, topográfia), hanem évfolyamonként is. E szerkezet előnyei a következők:
•    Az adattárat használók világosan látják egy-egy évfolyam lexikai követelményeit.
•    A kötetből jól követhető, hogy bizonyos tartalmak (pl. fogalmak, földrajzi nevek) évfolyamonként hogyan bővülnek, gazdagodnak. (Mást kell tudni például Erdélyről, Párizsról, a kormányzó vagy a   város        fogalmáról 10., 11. és 12. évfolyamon.)

•    Csak olyan szintű leírását látjuk a keresett tartalomnak, amilyen szint az adott évfolyamon számunkra szükséges. Azoknál a tartalmaknál, amelyek más évfolyamokon is            előfordulnak, utalások jelzik ezt (pl. Lásd még 10. és 12. évfolyam). Az utalásokat követve a tartalom egésze könnyen megismerhető.
•    Az évfolyamokra bontott adattár az érettségire való felkészülésen kívül használható már 9. évfolyamtál kezdve a történelmi tanulmányokhoz.
•    A későbbi tanulás, ismétlés szempontjából is hatékonyabb az évfolyamonkénti rendezettség. Így jobban felidéződik az egész évfolyam ismeretköre, az események, fogalmak, nevek és földrajzi nevek történelmi koronként meglévő kapcsolatai.
Az érettségi adattár biztos hátteret ad a történelmi tanulmányokhoz és az érettségire való felkészüléshez. Kiemelendő, hogy egy kötetben találjuk az évszámokat, a neveket, a fogalmakat és a földrajzi neveket. Bízunk benne, hogy adattárunkban azok is találnak sok hasznos és érdekes adatot, akik nem érettségi vizsgára készülnek, de érdeklődnek a történelem iránt!
A Szerzők és a Kiadó