Általános kémia

Ez az Általános Kémia könyv mindazoknak szól, akik további kémiai tanulmányaikat szeretnék megalapozni. Ezen jellege miatt akár hívhatnánk Bevezetés a Kémiába vagy a Kémia Alapjainak is. Elsődleges célja tehát egy általános képet adni a kémiáról a teljesség igénye nélkül. Sok esetben ennek az a következménye, hogy részletes levezetések nem szerepelnek a jegyzetben, ezek majd a későbbiekben, a további kurzusokban kerülhetnek elő. Helyette alapfogalmakat tisztázunk, jelenségeket tárgyalunk inkább leíró, kvalitatív módon. Bár a könyv önmagában is használható, az általános kémia tananyag igen lényeges része az elméleti anyag feldolgozását segítő szemináriumi foglalkozás. Ennek során konkrét számolási feladatok segíségével gyakorolhatják a hallgatók a megismert összefüggéseket, törvényszerűségeket. A kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok pedig alapvető anyagismeretet nyújthatnak, bevezetést jelentenek a mérés-technikába, a kémiai jelenségek tanulmányozását szolgálják, amelyek nem csak az általános kémia tanulásban, hanem a későbbi kémiai munkában is szükséges rutint adhatnak.
Az előadás, szeminárium és gyakorlat hármas egysége megköveteli ezek egymásra épülését. Ennek következtében az elméleti anyag felépítése kicsit eltér az általános kémia szokásos tárgyalásától. Természetesen törekedtem a fejezetek logikai egymásra építésére, de az atomszerkezet, kémiai kötéselmélet az anyag utolsó részébe került. Feltételezem, hogy ezek alapszintű tudását, amely a korábbi anyag megértéséhez szükséges, a hallgatók a középiskolából hozzák magukkal.
A könyv nem teljes tárgyalása a szokásosan általános kémiának nevezhető anyagnak. Aki érdeklődne esetenként bővebb vagy más tárgyalásmód iránt, a könyv végén talál-ható irodalomjegyzék alapján választhat magának kiegészítő forrást.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani a könyv lektorának, dr. Szabó Kálmánnak hasznos észrevételeiért, valamint a JATE, Fizikai Kémiai Tanszék oktatóinak a jegyzet írásában nyújtott segítségéért. Különösen köszönöm dr. Hackl Lajosnénak tanácsait és észrevételeit, valamint dr. Görgényi Miklós, dr. Nagypál István, dr. Novák Mihály, dr. Rauscher Adám és dr. Szirovicza Lajos megjegyzéseit, javító módosításait, azt az alaposságot, ahogy a jegyzetet igyekeztek érthetőbbé, egyöntetűbbé tenni. Ha a jegyzetben maradtak hibák, az nem rajtuk múlott.

Tartalomjegyzék:

BEVEZETÉS

1. LABORATÓRIUMI ALAPISMERETEK
1.1. Laboratóriumi rendszabályok
1.2. Laboratóriumi eszközök
1.2.1. Laboratóriumi üveg- és porceláneszközök
1.2.2. Laboratóriumi fémeszközök
1.3. Egyszerűbb laboratóriumi műveletek
1.3.1. Tömegmérés
1.3.2. Oldás
1.3.3. Szűrés
1.3.4. Kristályosítás
1.3.5. Szárítás
1.4. A laboratóriumi munka menete

2. BEVEZETÉS A LABORATÓRIUMI ALAPMŰVELETEKBE I.
2.1. Keverék szétválasztása oldással és szűréssel. Egyéni gyakorlat
2.2. A desztillált víz és a csapvíz összehasonlítása. Páros gyakorlat

3. BEVEZETÉS A LABORATÓRIUMI ALAPMŰVELETEKBE II.
3.1. Keverék szétválasztása szublimálással. Egyéni gyakorlat
3.2. A túlhűtés tanulmányozása. Páros gyakorlat

4. OLDATOK
4.1. Kémszeroldat készítése. Egyéni gyakorlat
4.2. Folyadékok oldhatóságának vizsgálata. Páros gyakorlat
4.3. Szilárd anyagok oldhatóságának vizsgálata. Páros gyakorlat
4.4. Túltelített oldatok. Páros gyakorlat
4.5. Az ozmózis jelenségének vizsgálata. Bemutató gyakorlat

5. PREPARATÍV GYAKORLATOK
5.1. Szennyezett timsó tisztítása átkristályosítással. Egyéni gyakorlat
5.2. Gázok moláris térfogatának meghatározása. Páros gyakorlat

6. SZTÖCHIOMETRIAI GYAKORLATOK I.
6.1. Savak, bázisok, sók előállítása. Páros gyakorlat
6.1.1. Sav előállítása sójából egy erősebb savval
6.1.2. Sav és anhidridje előállítása sójából egy erősebb savval
6.1.3. Bázis előállítása bázisanhidridből
6.1.4. Bázis előállítása sóból erősebb bázissal
6.1.5. Bázisanhidrid előállítása bázisból vízvesztéssel
6.1.6. Bázis előállítása sóból bázisanhidriddel
6.1.7. Só előállítása cserebomlással
6.1.8. Bázisos sók előállítása
6.1.9. Komplex sók előállítása
6.2. Kettőssó előállítása. Egyéni gyakorlat

7. SZTÖCHIOMETRIAI GYAKORLATOK II.
7.1. Redoxi reakciók. Páros gyakorlat
7.1.1. Jodidionok oxidációja elemi jóddá
7.1.2. Oxidációs reakciók kálium-permanganáttal (KMnO4)
7.1.3. Oxidáció vas(III)-ionokkal (Fe3+)
7.1.4. Oxidáció hidrogén-peroxiddal (H2O2)
7.2. Olvadáspont meghatározás. Egyéni gyakorlat

8. TERMOKÉMIA
8.1. Oldáshő tanulmányozása. Páros gyakorlat
8.2. Hőkapacitás meghatározása. Páros gyakorlat
8.3. Forráspont meghatározása. Egyéni gyakorlat

9. KÉMIAI EGYENSÚLYOK
9.1. Kémiai egyensúlyok vizsgálata. Páros gyakorlat
9.2. Elektrolitegyensúlyok vizes oldatokban (hidrolízis). Páros gyakorlat
9.3. Pufferoldatok vizsgálata. Páros gyakorlat

10. TÉRFOGATI ANALÍZIS ALAPJAI
10.1. NaOH titrálása. Egyéni gyakorlat

11. ELEKTROKÉMIAI GYAKORLATOK
11.1. Elektrokémiai alapon értelmezhető reakciók. Páros gyakorlat
11.1.1. Fémek oldódása
11.1.2. Diana-fája (Bemutató gyakorlat)
11.1.3. Fémek kiválása
11.1.4. Homogén redoxi reakciók
11.1.5. Korrózió, korrózióvédelem
11.2. Elektromos áram fejlesztése kémiai reakcióval. Csoportos gyakorlat
11.3. Kémiai reakció elektromos áram hatására. Csoportos gyakorlat

12. KÉMIAI KINETIKA
12.1. A reakciósebesség függése a koncentrációjától. Páros gyakorlat
12.2. Jódóra reakció. Páros gyakorlat
12.3. A reakciósebesség függése a hőmérséklettől. Páros gyakorlat
12.4. Hidrogén-peroxid bomlása. Páros gyakorlat

13. VEZETÉSMÉRÉS, ATOMSZERKEZET
13.1. Vezetésmérések. Csoportos/egyéni gyakorlat
13.2. Lángfestés. Páros gyakorlat