Termékek Menü
   

A természettudomány tanítása (MS-9351)

Katt rá a felnagyításhoz
Ár:
4.980 Ft (4.743 Ft + ÁFA)
Kiadó: Mozaik Kiadó
Kiadói cikkszám: MS-9351
Elérhetőség: Beszerzés alatt
A kötet készítése során azonban a szerzők fő törekvése elsősorban a természettudományos nevelés általánosan elfogadott, kipróbált, bevált, illetve a legújabb pedagógiai kutatások által feltárt értékek követése volt.
Kiadási év: 2014
Menny.:db

Leírás és Paraméterek

Az utóbbi időkben világszerte egyre jellemzőbb a természettudományos tantárgyak diszciplináris határok betartásával megvalósuló integrált szemléletű oktatása. Könyvünk arra vállalkozott, hogy az Ember és természet, illetve Földünk – környezetünk műveltségi területekhez köthető természettudományos tantárgyak oktatását segítő ismereteket összegyűjtse. Összefoglaló jellege révén kétféle lehetőséget biztosít: a természettudományos tantárgyakat hallgató tanárjelöltek megismerhetik belőle egy-egy tantárgy legfontosabb tanítási tartalmait, céljait; a tanár kollégák pedig áttekintést kaphatnak a rokon tantárgyakról, ami segítheti őket az integrált szemléletű tanítási folyamat megtervezésében.

A könyv figyelembe veszi a 2012-ben elfogadott NAT-ban megfogalmazott alapelveket és az új tanárképzési koncepciókat. A kötet készítése során azonban a szerzők fő törekvése elsősorban a természettudományos nevelés általánosan elfogadott, kipróbált, bevált, illetve a legújabb pedagógiai kutatások által feltárt értékek követése volt. Ezen belül is főként a fogalmi rendszer fejlődésére, alakítására, illetve a szükséges fogalmi váltások kimunkálásának bemutatására helyeztük a hangsúlyt.

A kötet megjelenését a Paksi Atomerőmű Zrt., a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és a Richter Gedeon Alapítvány támogatta.


 

Tartalomjegyzék:

Bevezetés

5

1. a természettudományos megismerésről

8

1.1. A természettudományos tantárgyak tanítási céljai

8

1.2. A mozgás leírása

10

1.3. Az anyag szerkezete: folytonos, vagy részecskékből áll?

14

2. a természettudományos nevelés pedagógiai háttere

22

2.1. Tendenciák a természettudományos nevelésben

22

2.1.1. A természettudományos nevelés társadalomorientálttá válása

22

2.1.2. A konstruktivista tanulásszemlélet érvényesülése

32

2.1.2.1. A tanulásról alkotott eltérő szemléletmódok összevetése

33

2.1.2.2. A konstruktivista tanulásszemlélet lényege

34

2.1.2.3. Az előzetes tudás jelentősége

34

2.1.2.4. Az előzetes tudás és a tapasztalat szerepe a természettudományok tanulása során

35

2.1.2.5. Sikerrel járhat a "felfedeztető tanítás" híveinek mozgalma?

37

2.1.2.6. A tanulói felfedezések lehetőségei, a fogalmi váltás

38

2.1.2.7. Az igazságról

42

2.1.2.8. A talán leginkább meglepő következmény: a tanulásban a dedukció a lényeges

44

2.1.3. A természettudományos nevelés és a méltányosság

47

2.2. A tanulást szolgáló tevékenységrendszer sokszínűvé válása

52

2.3. A gyermektudomány

56

3. fogalmi fejlődés és fogalmi váltások a természettudomány tanulása során

70

3.1. Fizika

70

3.1.1. A mozgásról alkotott kép kialakítása

70

3.1.1.1. Az elérendő fontosabb fogalmi váltások és a mozgással kapcsolatos néhány lehetséges tanulói elképzelés

70

3.1.1.2. 1-6. évfolyam

75

3.1.1.3. 7-8. évfolyam

76

3.1.1.4. Középiskolai szakasz

84

3.1.1.5. A newtoni fizika alapgondolatai

88

3.1.1.6. Az egyenletes körmozgás

89

3.1.2. Az anyagkép alakítása a fizikában

95

3.1.2.1. 1-6. évfolyam

97

3.1.2.2. 7-8. évfolyam

99

3.1.2.3. Középiskolai szakasz

100

3.1.2.4. Az elemi részecskekép felbontása a fizikaórákon

105

3.1.2.5. A sűrűségfogalom kialakítása

111

3.1.2.6. A testek rugalmassága

113

3.1.3. Az elektromos és optikai jelenségek

119

3.1.3.1. Az elektromos áram

124

3.1.3.2. Az indukció jelensége és jelentősége mai világunkban

125

3.1.3.3. Gyermeki elképzelések az elektromos jelenségekkel kapcsolatban, a fogalmi fejlődés lehetséges útja

126

3.1.3.4. Gyermeki elképzelések a fénytani jelenségekkel kapcsolatban

129

3.1.3.5. 1-6. évfolyam

130

3.1.3.6. 7-8. évfolyam

131

3.1.3.7. Az áramerősség és a feszültség fogalmának kialakítása

137

3.1.3.8. Feldolgozási javaslat az optika témaköréhez a 7-8. évfolyamon

140

3.1.3.9. Középiskolai szakasz

142

3.1.3.10. Az elektromos és mágneses mező összehasonlítása a fogalmi fejlődés szempontjából

146

3.1.4. Az energiafogalom alakítása a fizikában

149

3.1.4.1. Az energiaforrások és felhasználási lehetőségeik

151

3.1.4.2. 1-6. évfolyam

153

3.1.4.3. 7-8. évfolyam

156

3.1.4.4. Középiskolai szakasz

158

3.1.4.5. Néhány tanulói felmérés eredménye

170

3.1.4.6. A macskabundától a Mars bolygóig (hőelnyelés, -visszaverés, -kibocsátás)

173

3.2. Kémia

180

3.2.1. A részecskeszemlélet alakítása a kémiában

180

3.2.1.1. A kémiai leírás három szintje

180

3.2.1.2. A kémia sajátos nyelvezete

182

3.2.1.3. Az oldódás

187

3.2.1.4. A részecskekép differenciálódása a kémiai tanulmányok során

191

3.2.1.5. A kémiai kötés

194

3.2.1.6. Kémiai reakciók

196

3.2.1.7. Reakcióegyenletek a kémiában

207

3.2.1.8. A halmazok tulajdonságai

208

3.2.2. Kémia mindenhol

230

3.2.2.1. Szervetlen kémia

233

3.2.2.2. Szerves kémia

236

3.2.2.3. Energiatároló vegyületek

239

3.2.2.4. A kémiai energia, reakcióhő

246

3.2.2.5. Elektrokémia, galvánelemek, akkumulátorok, üzemanyagcella

248

3.2.2.6. Környezeti kémia

252

3.3. Biológia

255

3.3.1. Az élő fogalmának alakítása

255

3.3.1.1. Az élettelen és az élő közötti különbség

255

3.3.2.1. Az élő/élőlény fogalmának terjedelmi viszonyai

257

3.3.1.3. Az élő/élőlény fogalmának alakulása a környezetismeret, természetismeret és biológia tantárgyakban

261

3.3.1.4. Mi alapján különböztetik meg a gyerekek az élőlényeket az élettelen dolgoktól?

263

3.3.1.5. Az élő/élőlény fogalmának tanítása

268

3.3.2. Az életműködésekkel kapcsolatos ismeretek fejlődésének elősegítése

275

3.3.2.1. Az élőlények életjelenségei

275

3.3.2.2. Az életműködésekkel kapcsolatos ismeretek alakulása a környezetismeret, természetismeret és biológia tantárgyakban

276

3.3.2.3. Mit tudnak a gyerekek az élőlények életműködéseiről?

278

3.3.2.4. Az életjelenségek tanítása

295

3.3.3. Az élőlények és a környezet tartalmi terület ismeretrendszerének kialakítása

308

3.3.3.1. Az élőlények és a környezet

308

3.3.3.2. Az élőlények és a környezet tartalmi terület fogalmainak alakulása a környezetismeret-, természetismeretés a biológia-tananyagban

311

3.3.3.3. Hogyan sajátították el a tanulók Az élőlények és a környezet tartalmi terület ismereteit?

314

3.3.3.4. Az élőlények és a környezet tartalmi terület fogalomredszerének tanítása

325

3.4. Földrajz

331

3.4.1. A térrel kapcsolatos fogalomkör kiépülése a földrajztanításban

331

3.4.1.1. A térfogalom a tantervi elvárások szerint

331

3.4.1.2. A valós tér megismerése

335

3.4.2. A térképhez kötődő térfogalomkör kiépülése a földrajztanításban

357

3.4.2.1. A térképhez vezető térábrázolási folyamat

357

3.4.2.2. Fogalmi váltások a térképolvasási képesség fejlődése során

363

3.4.2.3. A topográfiai tudás fejlődése

368

3.4.3. Az idővel kapcsolatos fogalomkör kiépülése a földrajztanítás során

378

3.4.3.1. Az időfogalomkör a tantervi elvárások szerint

378

3.4.3.2. A napi idő érzékelése

381

3.4.3.3. Az évi idő érzékelése

388

3.4.3.4. A történelmi idő érzékelése

392

3.4.3.5. A földtörténeti idő érzékelése

393

3.4.3.6. A különböző időtípusok és az idő jelentőségének felismerése

400

3.4.3.7. Időrendi sorok felállítása

402

3.4.4. A földrajz és a többi természettudományos tantárgy kapcsolata

405

4. motiváció a természettudományos nevelés során

410

4.1. A motiváció tudományos megközelítése

410

4.1.1. A motiváció két meghatározó elmélete

411

4.1.2. A motivációt befolyásoló tényezők

413

4.2. A tantárgyi motiváció

415

4.2.1. A tantárgyi motivációt meghatározó tényezők

416

4.2.2. A motiváció és az agykutatás

417

4.3. Motivációs stratégiák a természettudományos nevelésben

418

4.3.1. Kísérletek

420

4.3.2. A témaválasztás mint motiváció

421

4.3.3. A reáliák és a szépirodalom

424

4.3.4. A játék (játékszer) szerepe a motivációban

426

4.4. Iskolán kívüli környezet (outdoor science)

428

4.4.1. Konstrukciós feladatok

428

4.4.2. Színielőadások (performance)

429

4.4.3. Kísérletek, mérések "terepen"

430

4.4.4. Tudományos múzeumok, kiállítóhelyek

430

5. tanulási környezetek, a tanulás eszközrendszere a természettudományos nevelés során

434

5.1. A tanári szerep megváltozása

434

5.2. Szóbeli módszerek a természettudományos oktatásban

435

5.3. A kollektív munkaformák alkalmazása a természettudományok tanításában

439

5.4. Szituatív módszerek a természettudományok tanításában

442

5.5. A kísérletek helye és szerepe a természettudományos oktatásban

444

5.6. A természettudomány tanulása és az informatikai környezet

455

6. a problémamegoldás alapjai és szerepe a természettudományos tanulási folyamatban

465

6.1. Mi a probléma?

465

6.1.1. A problémamegoldás tanításának elvi alapjai

466

6.1.2. Problémaalapú tanítás

470

6.1.3. Kutatásalapú tanulás/tanítás

471

6.1.4. A tanár szerepe a problémamegoldás során

472

6.2. Fizikai problémák és feladatok

476

6.2.1. Fizikai feladatok megoldása

477

6.2.2. A függvények szerepe a fizikai feladatok megoldásában

481

6.2.3. A kontextus szerepe a fizikai feladatok megoldásában

489

6.2.4. Táblázatok használata a fizikai feladatok megoldásában

490

6.3. Kémiai problémák és feladatok

492

6.3.1. Kémiai számítások

496

6.3.2. Az anyagmennyiséggel kapcsolatos számítások

503

6.3.3. Oldatokkal kapcsolatos számítások

505

6.3.4. Kémiai reakciókkal kapcsolatos számítások

505

6.3.5. Számítást nem igénylő kémiai feladatok

508

6.3.6. Az életből vett példák

511

6.4. Biológiai problémák

514

6.4.1. A problémafeladat megjelenése, értelmezése

514

6.4.2. A problémamegoldás fejlesztése a biológia tanításában

520

6.5. Földrajzi problémák

526

6.5.1. A problémaalapú tanulás földrajzmódszertani értelmezése

526

6.5.2. Mi a jó földrajzi probléma?

530

6.5.3. A problémamegoldás fejlesztési módszerei a földrajztanításban

533

6.6. Tehetséggondozás a természettudományos nevelés során

537

7. mérés, értékelés

544

7.1. Nemzetközi értékelési rendszerek

544

7.1.1. Az IEA-vizsgálatokról

544

7.1.2. A magyar tanulók teljesítménye az IEA-, illetve a későbbi TIMSS-vizsgálatokban

549

7.1.3. A PISA-vizsgálatokról

551

7.1.4. A magyar tanulók természettudományos teljesítménye a PISA-vizsgálatokban

556

7.2. Országos értékelési rendszer

557

7.2.1. A Hallgatói felmérések eredményei

558

7.2.2. Iskolai és osztályszintű mérés és értékelés

561

7.3. Mérési folyamat előkészítése és kiértékelése

569

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Írja meg véleményét!

További ajánlatunk

Top termékek
Kiadói cikkszám: 9789630852555
3.290 Ft (3.133 Ft + ÁFA)
Kiadó: Magánkiadás
A testnevelés érettségi vizsgához ad kitűnő segítséget ez a nagy gondossággal összeállított könyv.
Kiadói cikkszám: NT-56440/NAT
2.490 Ft (2.371 Ft + ÁFA)
Kezdő vagy újrakezdő nyelvtanulóknak szól, A2 szintre fejleszti a nyelvtudást
Kiadói cikkszám: MK-1080
4.190 Ft 3.562 Ft (3.392 Ft + ÁFA)
A korábbi két kötet (Példatár és Megoldások) egybeszerkesztett változata! Nagy segítséget jelent a közép- és emelt szintű érettségire való felkészülésben.
Kiadói cikkszám: NT-56440/M/NAT
1.890 Ft (1.800 Ft + ÁFA)
Kezdő vagy újrakezdő nyelvtanulóknak szól, A2 szintre fejleszti a nyelvtudást
Kiadói cikkszám: NT-58344/I/1
2.990 Ft (2.848 Ft + ÁFA)
A tankönyvek a 1969-06 Pénzügyi feladatok követelménymodulnak megfelelő tartalommal és szerkezetben készültek, és a hatályos jogi előírásoknak megfelelnek.